A TERMŐFÖLD FELTÉTELEINEK ÉS MÁS AGROTECHNIKAI ÖSSZETEVŐKNEK A HATÁSA A SIDA FEJLŐDÉSÉRE ÉS HOZAMÁRA (Sida hermaphrodita Rusby)

  

A sida használata és termesztése

            A sida vagy a Virginia Malve (Sida hermfrodita Rusby) a Malvaceae családhoz tartozik, ami egy több éves növény (15-20 évig termesztik) és Észak-Amerikából származik. A fajtát a XX. század ‚50-es éveiben lengyelek B. Styk és H. Borkowska vezették be és éveken át vizsgálták (Borkowska u. Styk 1997). A fajta legkedvezőbb tulajdonságai közé tartozik a lazább talaljokhoz való alkalmazkodás (mélyebb és jobban fejlett gyökérzete van), magas szintű ellenállás a vegetáció alatt bekövetkező vízhiánnyal szemben, magas bioterméshozam, termőképesség minden fajta klíma esetén, egyszerű aratás, ezek mind a potenciális lehetőségeket mutatják a termőterületen való egyre nagyobb fokú telepítéshez.

A sida magas fehérjetartalommal rendelkezik, amely mintegy 30%-a száraztömegének kedvező aminosav tartalommal, ezért jó takarmánynövény, évente kétszer hoz termést (zölt növényként, silótakarmányként önmagában vagy kukoricával) (Borkowska u. Styk 1997). Másik fontos használati opciója, hogy a sida újbóli ültetése összetétel szempontjából alacsonyabb minőségű és iszapos területeken történik  (Borkowska u. a. 1995a, 1995b, 2001). Itt ki kell emelni azon képességét a növénynek, amely által küzd a tápanyaghiánnyal és elnyeli a nehézfémeket és alkalmazása során ez a tulajdonság jól kihasználható.

Az utóbbi időben a papír- és cellulóz ipar nagy érdeklődéssel fordul a sida felé, mert szárai mintegy 53%-ban cellulózt tartalmaznak (Borkowska u. Styk 1997).

            A sida lefontosabb felhasználási iránya ma az energianyerés szempontjából fontos biomassza termelés. (Styk u. Styk 1994). Ahogy Borkowska u. Styk (1997) írja a szárazhozam 13,8-től egészen 17,8 t TM×ha^-1 az ásványban gazdag talajban, mely nagyban függ a szaporításától (generativ vagy vegetativ). Száraztömegének mintegy 90%-a őssejt (Wardzińska 2000). A sida magas energiatartalommal rendelkezik (kb. 11,9 MJ×kg^-1 TM vastag szárnál és  14,5 MJ×kg^-1 TM vékony szárnál) a többi fafajtához képest valemennyivel mélyebben fekszik (a bükkfához képest 20-34%-al kevesebb ez az arány) (Borkowska u. Styk 2002).

A sidát generatív módon magokkal vagy vegetatív módon különböző összetevőivel szaporítják. Generatív szaporítás során 1-2kg magot széles sorszélességben (60-70 cm) 1-1,5 cm mélyen elvetnek. Vegetatív szaporításnál 8 – 10 hosszú gyökeret a talajba vízszintesen mintegy 6-8 cm-re helyeznek el. Az első termőévben várhatóan 1-2 szárat, aztán a negyedik évben  már 20-30 szárat hoz és így tovább az elkövetkező évek során.

 

Anyagok és módszerek

 

2006-ban a Lobez melletti Worowo-ban végeztek egy kutatást a sida növény két éves ültetéséről (Sida hermafrodita Rusby) Az első ültetvény 10 hektáros, könnyű szerkezetű talajon osztályminősége VI, kihasználatlan (1991 óta) mezőn fekszik. Csíranövényként a szárait használták (vegetatív szaporítás), amelynek során a mezőt 2 részre osztották. Az első részbe (Ültetvény 1a) 5-7 cm hosszú, 7-10 mm átmérőjű gyökereket ültettek ki és a második részbe (Ültetvény 1b)  pedig régi, megcsonkított gyökereket, amelyeknek 50-70 cm az átmérője. A sortávolság 60 cm volt és a gyökereket 50-70 cm távolságra fektették le egymástól és a jelentések szerint 23000-25000 növényről beszélhetünk hektáronként.

A második ültetvény (Ültetvény 2) 20 hektáros, nem messze Worowo-tól, könnyű szerkezetű talajon található, de minőségi besorolása csak V, kihasználatlan (1991 óta) területen fekszik. Itt a sida szaporítását generatív módon (2 kg mag hektáronként) egy fúrógéppel végzik. A magokat 70 cm-es sortávolságban és 8-9 cm- es távolságban ültetik.

A hely előkészítésénél a földet összehúzzták (3 dm³ hektáronként) 2004 őszén és az évek óta haldokló ugart bepermetezték és 100 t·ha^-1 területen komposztot állítottak ellől szennyvíziszapból, csirektollakból, szalmából és mészből.

2005 elején a szántást 25 cm-es mélységgel húzták meg és végül megművelték a talajt. A csíranövényt áprilisban kézzel ültették ki. Az ültetés után Azotop-ot (1,5 dm³·ha^-1) alkalmaztak a gyomok ellen. Az elgazosodást gépi módszerekkel oldották meg. A becslések szerint a csíranövények mintegy 75%-ából mag lett. A sida csupán az egyik olyan szár, amelyet decemberben ültettek és januárban már eredményt hozott. 2006-ban semmiféle védelmi intézkedést nem kellett végrehajtani.  

A második ültetvényen azonnal előkészítették a helyet és talajművelésbe kezdtek. A magokat április végén vetették el és az ültetés után hektáronként Herbiziden Betanal (1,0 kg) + Goltix (1,0 kg) sikerült betakarítani. 2006-ban semmiféle óvintézkedést nem kellett az első ültetvényen végrehajtani.

            Ahhoz, hogy megnézzék a sida termelékenységi lehetőségeit a harmadik sida ültetvényt (Ültetvény 3) a Połczyn Zdrój közeli Ostrowas-ban vizsgálták. A talaj összetevői itt valamivel jobbak voltak és a IV. minőségi kategóriába sorolták. A mező itt egy kicsit a talajba süllyedt, ahol a talajvíz szintje magasabb, mint a már említett ültetvényeknél. A sidát 2001-ben vegetatív módon szaporították 62,5 cm-es sortávolsággal és azokban kb 70 cm-re ültették azokat.

Minden ültetvényen 2006 augusztus közepére morfológiai méréseket végeztek a sidán, ezek során a növény csodálatos magasságát, a növényenkénti szárakat, a szárak átmérőjét (a talajfelszín felett 8 cm-rel) és az öt reprezentatív helyszínen minden növény friss tömegét is megmérték.

 

Eredmények

Általában megállapítható, hogy a 2006-os meteorológiai feltételek nem voltak kedvezőek a növények fejlődésének, és ezenkívűl a Sida-t könnyű szerkezetű talajra ültették. A hosszan tartó szárazság június elejétől augusztus feléig nagy különbségeket okozott egyes növények magasságsában és szárméretében. A gyengébb növények kiszáradtak és a jobban fejlettebbek egy részének is elszáradtak a levelei. Ennek ellenére a sidának erős az ellenállóképessége a szárazsággal és vízhiánnyal szemben a nagyon gyenge talaj kínálta feltételek mellett is.

            Összehasonlítva az első  ültetvény növényeivel, ahol a sidat vegetatív módon szaporították, de kétféle gyökérrel történt mindez, megállapíthatjuk, hogy a sida második vegetációs évében de csak az első legfontosabb ilyen évben, a gyökérrészekből magasabb szárak nőttek (Tab. 2), mint a kisebb gyökerekből (Tab. 1). Bizonyos feltételek mellett ingadozott a vízhiány mértéke, az 1b ültetvényen 2,10 méterről 2,40 méterre növekedett a növények magassága ugyanolyan számú szármennyiség mellett, de nagyobb számú friss magról beszélhetünk növényenként  (Tab. 2) összehasonlítva más ültetvényekkel. Feltételezhető, hogy a nagyobb friss termést hozó növényeknek nagyobb a termési potenciális értéek. Az 1a ültetvényen, ahol a sidát kis gyökérdarabokból szaporították, kisebb mértékű a növekedési arány (1,70 méter magas csupán 2,10 m lett (Középarány 2,01 m), de megjelenését tekintve ugyanolyan, mint a többi növény, kivéve terméshozamát  (Tab. 1).  Másrészről viszont sokkal több növény csírázott ki a gyökérrészekből, amelyek 5-7 cm hosszúak és átmérőjük  7-10 mm és mindez feldarabolt gyökerekből!

            Ha megnézzük a vizsgálat eredményeit a második ültetvényen, ahol generatív módon szaporították a sidát, megállapíthatjuk, hogy ott a növények lényegesebben gyengébbek voltak, mint a vegetatív módon szaporított növények (Tab. 3).     Ez megfigyelhető a növények morfológiai jellemzőinél és a biomassza termelődésnél is. A vágyott növénymagassá 1,8 méterről 2,1 méterre emelkedett, növényenként 6,4 száruk nőtt, és egyes növények súlya  0,28 és 0,40 kg között mozgott. Egyes szárak átmérője kisebb volt, de vékonyabbak is (Tab. 3).  Borkowska és Styk (1997) is azt állítja, hogy a vegetatív módon szaporított növények a vegetáció első három évében magasabb termelékenységi potenciállal rendelkeznek, mint a generatív módon szaporítottak. A következő években a növekedés tempója és a biotömeget a megnőtt növény és a magok közötti egyensúly jellemzi.

            A harmadik ültetvényen nyert eredmények Ostrowąs-ban a sida magas potenciáljában rejlő lehetőségeit mutatják (Tab. 4). Egy jobb helyen növekedett a sida, a hosszú száraz időszakok ellenére nagyon magas növényről beszélhetünk itt, melynek átlagmagassága 4,1 m. A szárak száma egyes növényeknél elérte a 28 darabot, melyek átmérője 16 mm. Egyes szárak  0,6 kg-ot nyomtak és az egész növény friss tömege 2,8 kg. Hasonló eredményekre jutott Borkowska és Styk (2002), akiknek a véleménye szerint a sida kedvező talajfeltételek mellett d 4 m magasra nő.

 

Táblázat 1. A sida növény morfológiai jellemzői és friss tömege (Ültetvény 1a)

Mérés	Közepes növénymagasság [m]	Növényenkénti szárak száma  [Db]	Átlagos szár átmérő [mm]	Hozam [kg növényenként ]
1	2,10	17	18,0	0,9
2	2,10	13	16,8	0,8
3	2,05	9	16,0	0,9
4	1,70	17	11,3	0,6
5	2,10	13	17,0	1,0
Átlag	2,01	13,8	15,8	0,84

 

 

Táblázat 2. A sida növény morfológiai jellemzői és friss tömege (Ültetvény 1b)

 

Mérés	Közepes növénymagasság [m]	Növényenkénti szárak száma  [Db]	Átlagos szár átmérő [mm]	Hozam [kg növényenként]
1	2,40	14	14,3	1,0
2	2,40	20	14,0	0,9
3	2,20	11	14,7	1,5
4	2,40	16	13,0	0,8
5	2,10	8	20,3	0,9
Átlag	2,30	13,8	15,3	1,02

 

 

Táblázat 3. A sida növény morfológiai jellemzői és friss tömege (Ültetvény 2)

 

Mérés	Közepes növénymagasság [m]	Növényenkénti szárak száma  [Db]	Átlagos szár átmérő [mm]	Hozam [kg növényenkén]
1	2,00	10	14,6	0,40
2	2,00	6	9,0	0,28
3	2,10	7	15,3	0,28
4	2,00	5	8,7	0,28
5	1,80	4	8,5	0,28
Átlag	1,98	6,4	11,2	0,30

 

 

Táblázat 4. A sida növény morfológiai jellemzői és friss tömege (Ültetvény 3)

Mérés	Közepes növénymagasság [m]	Növényenkénti szárak száma  [Db]	Átlagos szár átmérő [mm]	Hozam [kg növényenkén]
1	4,10	16	14,0	3,00
2	4,00	18	15,8	3,40
3	4,40	28	16,8	2,40
4	4,20	23	18,2	2,50
5	3,90	22	15,8	2,60
Átlag	4,12	21,4	16,1	2,78

 

Végkövetkeztetések

 

1. Nagyon kedvezőek a sida (Sida hermaphrodita Rusby) biokémiai tulajdonságai és és termőképessége nagy mértékű potenciális lehetőségeket mutat mindenféle klíma- és talajfeltételek mellett.
2. Magas friss- és száraz tömege akárcsak fűtőképessége kiváló, annyira, hogy a sida ezáltal egy egyedülálló növécscsoportot képez, amelyet biotömegénél fogva egyre jobban használhatjuk energiforrásként.
3. A sida a vegetatív szaporítás során erős növényeket termett és magasabb friss tömeget produkált, mint a generatív módon szaporított növény. Emiatt alakult ki különbség a növények fejlődésében a vegetatív szaporítás során. A növények gyökérdarabokból jobban kifejlődtek, mint a kisebb gyökérrészekből.
4. A sida feldolgozásának és termesztésének módját szükséges javítani, azért, hogy annak széleskörű mezőgazdasági termelést el lehessen indítani.
5. A parlagon heverő termőterületek és a marginális helyek (V és VI osztályú földek) a megújuló nyersanyagok és emelett a sida eneriganyerésének színhelyei lehetnek.

Ültetés

Alapvető követelmény az energetikai célú ültetvényekkel szemben a min. 5 éves fenntarthatóság az energetikai alapanyag termelését illetően. Nem elhanyagolható szempont a termőföldek aranykorona (AK) értéke, hiszen az energiaültetvényt csak olyan termőhelyen érdemes létesíteni, amelyen a szántóföldi gazdálkodás rentabilitása nem biztosított, a gabonafélékkel vagy egyéb kultúrákkal nem érhetők el a biztonságos jövedelmezőséget jelentő hozamok.

A telepítésre szánt területet a telepítést megelőző őszön minden évelő és egyéves gyomtól meg kell tisztítani. Erre totális gyomirtást célszerű alkalmazni. A gyomirtó hatása után (2-3 hét) a területet le kell tárcsázni, majd középmélyen leszántani. A szántást minden esetben zárni kell, még a fagyok beállta előtt, mert a kora tavaszi telepítés előtt a talajviszonyok később nem adnak rá időt. Magas hozamokat csak a megfelelően előkészített és megválasztott ültetvénytől várhat a jó gazda. Az igazán jó választást a sida jelenti.

Az ültetvény létesíthető szabadföldi vetéssel, palánták nevelésével és kiültetetésével, és a már létező egy-két éves ültetvény sarjas gyökérzetének tavaszi feldarabolásával és elültetésével.

Az ideális talaj pH-értéke 5,5-7,5 közötti. Megújuló energetikai célból létrehozandó sidaültetvényt 50-65 ezer tő/hektár mennyiségben legcélszerűbb ültetni.

Művelés

Az első évben az esetlegesen megjelenő gyomok eltávolítására van szükség, a növény egy szárat növeszt és nagyon lassan nő. Nem fordulhat az elő, hogy az esetlegesen megjelenő gyomnövények elveszik az életteret a sida gyökérzetétől. Maximum 60-90 cm magasságot ér el, de a második évtől 2,5-4 m magasra nő. A különböző herbicidek használatával óvatosan kell eljárni, miután a sidára kifejtett hatásmechanizmusukkal kapcsolatos ismeretek egyelőre hiányosak. A sida nem igényel különleges műtrágyázást. Felhasználástól függően ajánlott 100-170 kg/ha mennyiségű nitrogén műtrágya bevitele, de a 200-250 kilogramm sem jelent túladagolást. Igen hatásos a BactoFil® makrobiológiai termékcsalád használata is.

Betakarítás

Éves szinten a sida hektáronkénti termésmennyisége többszöröse az energiaerdőkből nyert mennyiségnek. A betakarítás folyamán az energiafűznek 50-60%, a nyárfának 60% fölötti, addig a sida nedvességtartalma 16-25%. A betakarításhoz nincs szükség semminemű különleges gépre, berendezésre. Egyszerű kaszálógépekkel levágható és bálázható, szecskavágóval pedig aprítékként betakarítható az elszáradt sida. A télvégi, kora tavaszi betakarításkor a sida a maga 16%-os nedvességtartalmával és a 18,75 MJ/kg fűtőértékével elég jól szerepel.

Energetikai célokra

Még tart a vita, hogy az energetikai célú ültetvényeken telepített fás és lágy szárú növények "energianövényként" megfelelően lettek-e megnevezve. Ez az elnevezés már a köznyelvbe ágyazódott és alapvetően hibás. Inkább a média elnevezése, mint tudományos meghatározás. Minden növény tulajdonképpen a napenergia jelentős részét raktározza el önmagában, tehát "energianövény".

Egyes hibák, hiányosságok ellenére a növényi eredetű biomassza a legtökéletesebb forrása az átalakított napenergiának és az egyik legtisztább megújuló energiaforrás. A biomassza a napfény energiáját tárolja kémiai energia formájában. Tulajdonképpen a jelenleg kitermelt fosszilis energiák is növényi eredetűek.

A sida energiahatékonysági mutatója (E_h = E_output / E_input) vetekszik az energiafa mutatójával, ami 21-es érték!

Hatékony átalakítással (nem pirolízissel) tökéletes alapanyag energetikai célokra!

Művelhető kötött, sőt homokos talajon is. 12-14 aranykoronás földeken is igen gazdaságosan termeszthető és a többcélú felhasználási lehetősége kiváló. A telepítést követő harmadik évtől a fajta egy tőből 20-40 télen elszáradó szárat növeszt. Az ültetvény élettartama 20-30 év. A sida minden típusú talajon jó termést hoz, még a tízegynéhány aranykorona értékű száraz, kötött, vagy homokos talajon is. A sida a fagyoknak, a szárazságnak teljesen ellenálló növény.

A betakarítható sida mennyisége igen sok tényezőtől függ. A termőterület minőségétől függően 9-25 t száraz tömeg/ha/év a betakarított mennyiség, de pl. egy közepes minőségű termőföldről a második évtől kezdődően 20 t száraz tömeg/ha/év a betakarított mennyiség.

Az erdeifenyő, lucfenyő és a sida fűtési tulajdonságai Fajta Mennyiség

                                 MJ/kg (száraz tömeg) Hőmennyiség               t/ha/év Fűtőérték

MJ/ha Erdeifenyő (25 éves)     3.9 17.417                                                67 926

Lucfenyő (35 éves)                   5.1 18.212                                                92 881

Sida                                   9.3-17.8 18.746                                   174 338-333 679